Állítsuk meg az élelmiszerpazarlást, avagy hogyan csomagoljunk fenntarthatóan
Mely termékeknek jobb a környezeti lábnyoma? A csomagolt, vagy a nem csomagolt uborkáé? A hentesnél vásárolt, vagy a csomagolt húsárúé? Minden esetben rossz a kis kiszerelésű csomagolás? Nézzünk a tények mögé és döntsünk tudatosan. Megjelent a Denkstatt közreműködésével készített fenntartható csomagolási útmutató, mely hasznos információkat tartalmaz a csomagolóanyag gyártóknak, élelmiszergyártóknak, kiskereskedőknek, politikai intézményeknek és civil szervezeteknek.
Manapság egyre több vásárló, illetve számos gyártó, kiskereskedelmi szereplő igyekszik a vásárolt, illetve a felhasznált csomagolás mennyiségét csökkenteni. De vajon nem épp az ellenkezőjét érjük-e el a feleslegesnek tartott csomagolás elhagyásával, mint amit szeretnénk? Erre kereste a választ Denkstatt GmbH és számos partnerintézmény a „STOP Waste SAVE Food” projekt során, melynek eredményeiről az angol nyelvű összefoglalót itt olvashatja.
A csomagolás elhagyása, vagy a csomagolás csökkentése első közelítésben nagyon úgy tűnhet, hogy kéz a kézben jár a környezetre gyakorolt negatív hatásunk csökkentésével, de jobban megvizsgálva a témát, ez korántsem ennyire egyértelmű, hiszen könnyen meglehet, hogy a csomagolás meggondolatlan elhagyásával több élelmiszerhulladékot termelünk, mint előtte, ezzel pedig összességében nagyobb kárt okozunk, mint hasznot. A következőkben az élelmiszerhulladék és a csomagolás közti összefüggésre szeretnénk rávilágítani nagyon röviden.
Az élelmiszerhulladék nagy mennyisége komoly gond, talán nagyobb is, mint azt elsőre gondolnánk. A számok magukért beszélnek: az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának közel 30%-a az élelmiszerekhez köthető, ennek ellenére az összes megtermelt élelmiszer 1/3-a kárba megy. Ez az arány csak az Európai Unióban évente körülbelül 88 millió tonna ételt jelent valamilyen formában. Ennek számos oka lehet, köztük a mezőgazdaságban képződő felesleg, a kiskereskedelmi koordináció nem elégséges mivolta, vagy éppen a fogyasztói szokások. Éppen ezek miatt az élelmiszerhulladék keletkezésének megelőzését érdemes megcélozni (ezzel is az értékes erőforrásainkat óvni), amelynek egyik módja a csomagolás optimalizálása, amely egyrészt biztosítja a termékek megfelelő védelmét, másrészt a lehető legkevesebb anyagfelhasználással jár. Ezek mellett az optimalizált csomagolóanyag amikor csak lehet, újrahasználható, vagy újrahasznosítható. A csomagolás alapvető funkciója a termékek védelme, melynek következtében a csomagolás gyakran hozzájárul az élelmiszerhulladék csökkentéséhez.
Ezekben az esetekben a „megspórolt” élelmiszerhulladékból származó környezeti előny akár 5-10x is nagyobb lehet, mint a csomagoláshoz kapcsolódó környezeti költség.
Természetesen a megfelelő csomagolás, vagy annak elhagyása sok tényezőtől (pl. ellátási lánc, fogyasztói szokások, stb.) függ. Például egy egyedül élő személy esetén előnyösebb lehet a kis kiszerelésű csomagolás, mivel így csökkenthető az esetlegesen keletkező élelmiszerhulladék mennyisége.
Napjainkban egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a csomagolóanyagokat mellőznünk kell, amikor csak lehet, annak ellenére, hogy az életciklus elemzések alapján ez nem jelenthető ki. Fontos leszögezni, hogy a csomagolóanyagokról önmagukban nem lehet kinyilvánítani, hogy jók vagy rosszak. Ez sokkal inkább attól függ, hogy a csomagolás elhagyása több élelmiszerhulladékot termel-e a kiskereskedelemben, illetve a háztartásokban, azáltal, hogy a termékek kisebb mértékű védelemnek vannak kitéve. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb megoldást válasszuk, össze kell hasonlítani a pluszban termelődő hulladék hátrányait a csomagolásmentesség okozta élelmiszerveszteséggel. Pont emiatt a fogyasztókat szükséges tájékoztatni a csomagolás funkciójáról és előnyeiről, hogy átgondolt, tudatos döntést hozhassanak a megfelelő információk birtokában.
Összegzésként elmondható, hogy a csomagolás- és csomagolóanyag optimalizálás meglehetősen fontos és támogatandó tevékenység, viszont a csomagolóanyagok hirtelen elhagyásával óvatosan kell bánni, érdemes energiát fektetni abba, hogy kiderüljön, a csomagolóanyagok optimalizálása, avagy azok elhagyása segíti-e inkább az ökológiai lábnyomunk csökkentését. A csomagolást abban az esetben célszerű elhagyni, amennyiben ez nem jelenti további ételhulladék keletkezését és a csomagolás nem nélkülözhetetlen a termék védelméhez, vagy más követelmények teljesüléséhez. Természetesen, ha tehetjük, vásároljunk piacon, csomagolásmentes boltban, vagy termeljük meg saját élelmiszerünket, de ha ezek esetünkben nem megvalósíthatóak, amely a nagyvárosi, rohanó életvitel mellett könnyen előfordul, ne tekintsünk minden csomagolást automatikusan ellenségünknek, hiszen sokszor pont ezen anyagoknak köszönhető, hogy kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik, mellyel csökkentjük a kereskedelem, és az ellátási lánc ökológiai lábnyomát. Tájékozódjunk megfelelő forrásból, járjunk utána az információk valódiságának.
További részletes információk és szemléletes példák a kutatás teljes, angol nyelvű összefoglalójában ezen a linken olvashatók. Az alábbi képen pedig 16 pontban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, tényeket és javaslatokat a „Stop waste-Save food” tanulmány alapján.
Tények és javaslatok az élelmiszer-pazarlás ellen
***
