Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM)  

Reading Time: 6 minutes

A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) az Európai Unió (EU) egyik fontos éghajlatvédelmi eszköze. A CBAM az európai ipar széles szegmenseit érinti, egyúttal hatásköre messze túlmutat az EU határain. Az érintett vállalatok számára az első kötelező jelentéstételi időszak már 2023. október 1-jén megkezdődött. 

Jelenleg számos kérdés felmerül a vállalatok körében a CBAM-mal kapcsolatban: Hogyan működik? Mi a CBAM és mi a célja az EU számára? Mikortól hatályos a CBAM, és mely árukat érinti az uniós rendelet?  Cikkünkben mindent megtalál az EU dekarbonizációs törekvéseit támogató központi pilléréről és arról, hogy a CBAM hogyan járul hozzá a gazdaság nettó zéró útra való áttéréséhez. 

Röviden, mi is a CBAM?

A CBAM az Európai Unió Fit for 55 zöld jogalkotási csomagjának egyik kulcsfontosságú eleme egy olyan uniós CO2 adómechanizmusként magyarázható, amely a dekarbonizációs stratégiák támogatására és az úgynevezett karbonszivárgás elleni küzdelemre szolgál. Karbonszivárgás akkor következik be, ha a szén-dioxid-árak és más uniós intézkedések a kibocsátás-intenzív ágazatokban növekvő költségekhez és versenynyomáshoz vezetnek. Ennek következtében a vállalatok a termelőüzemeket olyan nem uniós országokba helyezik át, ahol nincs CO2 adó vagy az uniós termékeket harmadik országból származó, nagyobb kibocsátási intenzitású importtermékekkel helyettesítik. Ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, csupán áthelyeződik az alacsonyabb éghajlatvédelmi célokkal és intézkedésekkel rendelkező országokba.   

A CBAM megakadályozza ezen kerülőutakat, mégpedig úgy, hogy az EU-n belüli szén-dioxid-árral megegyező szén-dioxid-árat kell kifizetni az ún. CBAM-termékek EU-ba történő importálásakor. A jövőben a vállalatoknak a kiszámított karbonadó összegnek megfelelő ún. CBAM-tanúsítványokat kell vásárolniuk. Ez is mutatja, hogy a CBAM fontos eleme az EU vonatkozó intézkedéscsomagjának, amely hozzájárul a költségek igazságos elosztásához, az üzleti modellek átalakításához és végső soron a klímaváltozás csökkentéséhez. A kapcsolódó CBAM-rendelet első szakasza már hatályba is lépett.

A CBAM európai uniós rendelet célja

A CBAM uniós rendelet célja, hogy hozzájáruljon az EU 2050-re vonatkozó klímasemleges törekvéseihez. Az elsősorban antropogén éghajlatváltozás, azaz az emberi tevékenység által okozott negatív hatások – például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése – komoly veszélyt jelent az ökoszisztémák egyensúlyának fennmaradására. Bolygónk éghajlata jelentősen változik, ami a hőmérséklet emelkedéséhez, az időjárás szélsőséges ingadozásaihoz és az ökoszisztémák megbolygatásához vezet. Az EU felismerte a helyzet sürgősségét és vezető szerepet vállal az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekben. 

Az EU ambiciózus éghajlat-politikája a 2015-ös Párizsi Megállapodáson alapul. Az országok ennek keretében kötelezettséget vállaltak arra, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó szigorú célok kitűzésével, a megújuló energiába való beruházással és az innováció előmozdításával az EU vezető szerepet kíván betölteni a fenntartható, alacsony kibocsátású jövőbe történő átmenet során. Az EU proaktív és ambiciózus megközelítést alkalmaz az éghajlatváltozás mérséklése és az elkerülhetetlen következményekhez való alkalmazkodás terén, amely számos intézkedést foglal magában.
A CBAM végrehajtási rendelet csak egy ezek közül.
 

 

CBAM és ETS: hogyan kapcsolódnak egymáshoz a CBAM, a „Fit for 55” és az önkéntes karbon kreditek?

2021 júliusában az Európai Bizottság bemutatta a korábban említett Fit for 55 csomagot az európai zöld megállapodás részeként. Az egyik fő célkitűzés az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-os csökkentése 2030-ig a meglévő jogszabályok korszerűsítése révén, összhangban az EU éghajlatváltozási célkitűzéseivel. A Fit for 55 csomag célja hozzájárulni az EU 2050-re megvalósuló klímasemlegességéhez. 

A Fit for 55″ csomag fontos eleme a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) felülvizsgálata. Ennek keretében az EU ETS új ágazatokra kerül kiterjesztésre, megvalósul egyúttal a kibocsátási egységek teljes mennyiségének csökkentése és az ingyenes kibocsátási egységek kiosztásának fokozatos megszüntetése, ezzel támogatva a gazdaság dekarbonizációját a megfelelő és piac vezérelt szén-dioxidárak révén. Az emelkedő árak azonban növelik annak kockázatát, hogy a termelőüzemek az EU-n kívüli országokba települnek át (karbonszivárgás). Mivel a CBAM célja a karbonszivárgás megakadályozása, a rendelet a klímasemlegességre vonatkozó meglévő uniós intézkedések fontos kiegészítőjének tekinthető. 

A CBAM hatálya: mely termékek érintettek?

A CBAM olyan különböző termékekre vonatkozik, amelyek előállítása különösen szén-dioxid-intenzív. Az érintett CBAM-áruk, vagy az árukból előállított feldolgozott termékek a következő termékkategóriákba tartoznak: 

A CBAM kezdetben e hat ágazatban vonatkozik majd bizonyos áruk és köztes termékek behozatalára, 2030-ra azonban kiterjesztésre kerül az EU ETS hatálya alá tartozó valamennyi árura. Az érintett árukra vonatkozó további részletek az EU Hivatalos Lapjában találhatók. 

A CBAM módszere: hogyan kell kiszámítani az új
szén-dioxid-árat?

A CBAM-módszertan alapja a CBAM-termékek nem európai uniós, harmadik országokból történő behozatala során megvásárolt CBAM-tanúsítványok száma. Egy darab tanúsítvány egy tonna üvegházhatású gázkibocsátásnak felel meg. A CBAM tanúsítványok mennyisége az importált termék karbonlábnyomán (PCF) alapul. A CBAM-tanúsítványonkénti ár az uniós kibocsátási egységek (EU ETS) heti átlagárán alapul. Az egymással megszorzott összeg adja a CBAMszámítás teljes árat.

CBAM végrehajtási ütemterv

2023. október -2025. december
Átmeneti szakasz

Az importőröknek csak a CBAM jelentési kötelezettségeknek kell megfelelniük - pénzügyi kötelezettségek nélkül. 

2026. január
A pénzügyi kötelezettségek kezdete

Ettől kezdve csak jóváhagyott CBAM-nyilatkozattevő hozhatja be az érintett termékeket. Az importőrökre pénzügyi kötelezettségek is hárulnak, amelyek fokozatosan növekedni fognak. 

2030-ig
Bővítés

Az EU célja, hogy 2030-ra a CBAM-ot az EU ETS hatálya alá tartozó valamennyi árura kiterjessze. 

2034
Általános végrehajtás

A CBAM 2034-től kezdődően várhatóan teljes költségterheléssel jár majd. 

Átmeneti szakasz: (2023. október 1. és 2025. december 31. között)

2023. október 1-je óta a CBAM átmeneti szakasza van érvényben, amely időszak célja az információgyűjtés és a módszerek finomítása, együttműködve az importőrökkel, gyártókkal és hatóságokkal. Az importőrökre CBAM jelentési kötelezettség vonatkozik, és negyedévente (először 2024. január végén) kell benyújtaniuk az alábbi információkat tartalmazó CBAM-jelentést: 

A CBAM hatókörében kiszámítandó kibocsátások meghatározásához az importőröknek ismerniük kell a termék előállításához felhasznált energiákhoz kapcsolódó, illetve összetett áruk esetén az értéklánc mentén a releváns input anyagok előállításához felhasznált energiákhoz kapcsolódó kibocsátásokat.  

Mivel ez a már jól ismert termék karbonlábnyom (PCF) szerves részét képezik, ezért előnyös, ha az importőrök ismerik az általuk importált konkrét termékek termék karbonlábnyomát. A PCF tartalmazza a közvetlen kibocsátásokat és az összes olyan a termék előállításához kapcsolódó közvetett kibocsátást, amely a termék értékláncában eddig felmerült. A termék PCF-jét vagy kibocsátási tényezőjét nemzetközileg elismert szabványok, például az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv (GHG Protocol) – vagy az  ISO-szabványok alapján kell kiszámítani.
Az importált termékek esetében a
környezeti terméknyilatkozat (EPD) vagy az életciklus-elemzés (LCA) is lehetőséget nyújt a PCF-adat megszerzésére.  

A CBAM átmeneti időszakában az importőrökre semmilyen pénzügyi kötelezettség nem vonatkozik. A negyedéves CBAM-jelentést 2023. október 1. és 2025. december 31. között kell benyújtani a CBAM átmeneti nyilvántartó hivatalhoz, legkésőbb egy hónappal az egyes negyedévek vége után. Az importőrök 2024. december 31-től kezdődően kérelmezhetik a jóváhagyott CBAM-nyilatkozattevő státuszt. A jóváhagyást követően a CBAM-nyilatkozattevő hozzáférhet az átmeneti CBAM-nyilvántartásban vezetett számlájához. 

CBAM uniós végrehajtás: a pénzügyi CBAM-kötelezettségek kezdete
(2026. január 1-jétől)

2026. január 1-jétől a CBAM teljes mértékben hatályba lép, és csak az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők hozhatnak majd be CBAM-termékeket. Az EU tagállamok vámhatóságai innentől kötelesek figyelemmel kísérni az árumozgást, és elutasítani a CBAM-áruk nem regisztrált nyilatkozattevők általi behozatalát. 

Innentől kezdve minden tagállam a Bizottság által létrehozott és kezelt közös központi platformon (az EU CBAM átmeneti nyilvántartása) keresztül értékesítheti a CBAM tanúsítványokat a tagállam területén letelepedett meghatalmazott nyilatkozattevők számára. A megvásárolt tanúsítványokra vonatkozó információk a nyilatkozattevő CBAM-nyilvántartásban vezetett számlájára kerülnek.
A tanúsítványok árát az EU ETS kibocsátási egységek heti átlagára alapján számítják ki, és azt az Európai Bizottság teszi közzé.
 

A 2026-os jogszabályi kötelezettségtől kezdődően az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőknek – először 2027-től – minden év május 31-ig kell benyújtaniuk CBAM-nyilatkozatukat és tanúsítványaikat a CBAM-nyilvántartáson keresztül.  A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: 

cbam
CBAM-kötelezettségek

A CBAM EU-szintű kibővítése 2030-ig

A CBAM átmeneti időszakát követően a meglévő CBAM-modellt 2030-ig kiterjesztik az EU ETS összes ágazatára és a kapcsolódó termékekre. A CBAM így a következő ágazatokra is fokozatosan alkalmazandó lesz: 

CBAM szankciók és bírságok

Az (EU) 2023/1773 végrehajtási rendelet 16. cikke szerint a tagállamok szankciókat alkalmazhatnak, ha: 

A kiszabott büntetés jelenleg 10 és 50 euró között mozog a be nem jelentett kibocsátás tonnájára vetítve. A büntetés mértéke azonban az európai fogyasztói árindex függvényében emelkedik. Magasabb büntetést szabnak ki, ha egymás után kettőnél több hiányos vagy hibás jelentést nyújtanak be, vagy ha a CBAM jelentési kötelezettségnek több mint hat hónapig nem tesznek eleget. 

CBAM konzultáció: javaslatunk a CBAM-rendelet kapcsán

A CBAMrendelet hatálya nem a vállalat méretén, hanem az importált áruk termékkategóriáin alapul. A kérdés tehát nem az, hogy kire vonatkozik a CBAM. Sokkal fontosabb szempont, hogy vállalata időben felmérje, hogy az importált termékek magas kibocsátást okoznak-e és a CBAM termékkategóriákba tartoznak-e. Amennyiben mindkét válasz igen, akkor ideje felkészülni a CBAM végrehajtására. Számos európai vállalatnak számolnia kell a szén-dioxid-árak és a CBAM tanúsítványok miatt növekvő költségekkel. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni az EU határain túli nemzetközi verseny következtében kialakuló új keretfeltételeket is. 

Ezért javasoljuk, hogy a jelentéstételi követelmények teljesítése mellett mérje fel a CBAM jogszabály által teremtett új kockázatokat és lehetőségeket is. Az átláthatóság az első lépés a megfelelő intézkedések meghozatalához, amelyeket ideális esetben már a CBAM átmeneti szakaszában ki kell alakítani. Tapasztalt dekarbonizációs és jogi megfelelés szakértőink szívesen segítenek, átfogó CBAM-iránymutatással támogatva vállalatát.

További kérdés?

Kapcsolatfelvétel

Töltse ki az alábbi űrlapot, és csapatunk örömmel segít kérdései, észrevételei kapcsán.

Kapcsolatfelvétel

Töltse ki az alábbi űrlapot, és csapatunk örömmel segít kérdései, észrevételei kapcsán.

Köszönjük üzenetét! Hamarosan válaszolunk Önnek.