A denkstatt vállalja a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) kormányrendelet szerinti engedélyek megszerzéséhez szükséges előzetes vizsgálat (EV), környezeti hatásvizsgálat (KHV), illetve egységes környezethasználati engedélyeztetés (IPPC) elvégzését.
| Eljárás | Hatósági határozat |
|---|---|
| Előzetes vizsgálat | Döntés hatásvizsgálat, illetve további engedélyek szükségességéről |
| Előzetes konzultáció | Döntés hatásvizsgálat, illetve további engedélyek szükségességéről |
| Környezeti hatások jelentőségének vizsgálata | Döntés hatásvizsgálat szükségességéről |
| Környezeti hatásvizsgálat | Környezetvédelmi engedély |
| Teljeskörű, vagy részleges környezetvédelmi felülvizsgálat | Egységes környezethasználati engedély, vagy működési engedély |
A 314/2005 (XII.25.) korm. rendelet 1-3 számú mellékleteiben szereplő tevékenységek esetében szükséges a tevékenység megkezdésére irányuló engedélykérelmek (építési, vízjogi, stb.) benyújtása előtt a jogszabályban meghatározott eljárást, vagy eljárásokat lefolytatni.
A 314/2005 (XII.25.) kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott tevékenységek esetében a környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a környezetvédelmi hatóságnál.
Az hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján dönt a környezetvédelmi hatásvizsgálat szükségességéről. Amennyiben a beruházás környezetterhelése nem indokolja környezetvédelmi hatásvizsgálat készítését, különösen fontos, hogy a dokumentáció kellő részletességű kidolgozottsága, amely alapján a hatóság megalapozottan tehet előírásokat határozatában hatásvizsgálati eljárás nélkül is.
A rendelet által meghatározott tevékenységek esetében a felügyelőség a környezethasználó kezdeményezésére előzetes vizsgálat helyett előzetes konzultációt folytat le. Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély (EKHE) iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezetvédelmi felügyelőség véleményt adjon.
A 314/2005 (XII.25.) kormányrendelet 1. számú melléklete által meghatározott tevékenységek esetében, illetve az előzetes vizsgálat során született ilyen irányú döntés esetén környezethasználat csak környezetvédelmi engedély birtokában kezdhető meg. A környezetvédelmi engedély megszerzéséhez környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a környezeti hatástanulmány mutatja be, amelyet a hatóságnak kell benyújtani. A környezeti hatástanulmányban vizsgálni szükséges a beruházás nélküli alapállapotot és a rendelkezésre álló műszaki terveket figyelembe véve számítani, becsülni kell a beruházás várható környezeti hatásait az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában. Meghatározásra kerül a környezetterhelés hatásterülete is. Amennyiben a környezeti hatásvizsgálat köteles létesítmény jelentős módosítása tervezett, előzetes vizsgálatot követően, vagy előzetes vizsgálat nélkül, részleges vagy teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján kerül módosításra az engedély.
Az egységes környezethasználati engedélyt (EKH engedély, EKHE) a 314/2005 (XII.25.) kormányrendelet 2. számú mellékletében szereplő tevékenységek megkezdését megelőzően kell beszerezni. Az EKH engedély megszerzéséhez egységes környezethasználati engedélyes eljárást kell végezni jogosultsággal rendelkező szakértőnek. A 314/2005 (XII.25.) kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően összeállított egységes környezethasználati engedélyes dokumentáció kidolgozása során meghatározásra kerülnek a tevékenység pontos környezeti kibocsátásai és környezetterhelései.
Ennek során körültekintően és az érdekeltek bevonásával kell eljárni, hiszen az engedély hosszú időre határozza meg a beruházás üzemelési körülményeit. Különösen induló beruházások esetében fontos ez, hiszen az EKH engedély megszerzése előfeltétele minden más tevékenység megkezdésére irányuló engedélykérelemnek, vagyis a tervezés korai szakaszában igen részletes információra van szükség a tervezett tevékenység kibocsátásairól. A egységes környezethasználati engedélyes dokumentáció alapján a környezetvédelmi hatóság lényegében “környezetvédelmi üzemelési ” engedélyt ad ki, amelyben megállapítja a kibocsátás és a környezetterhelés határértékeit, előírja a szükséges kibocsátás csökkentési, illetve monitoring intézkedéseket.
Az EKH engedélyt a hatóság 5 évre adja meg. Az egységes környezethasználati engedély megújítása teljeskörű környezeti felülvizsgálattal történik. Az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező tevékenység végzéséről évente beszámolót kell készíteni és azt be kell nyújtani a hatósághoz.
Az egységes környezethasználati engedély (EKHE) megszerzésének feltétele, hogy a tervezett tevékenység megfeleljen az elérhető legjobb technikának (BAT – Best Available Technology). Az Európai Unió IPPC Irodája által létrehozott nemzetközi munkacsoportok állítják össze az egyes iparágakra vonatkozó elérhető legjobb technikákat bemutató BAT referencia (BREF) dokumentumokat. A BREF elkészítésekor figyelembe veszik az adott iparágban Európában elterjedten alkalmazott technikákat és az azokhoz kapcsolódó kibocsátásokat, a tudományos fejlődés legújabb vívmányait és az egyes technikák gazdasági megvalósíthatóságát. Éppen ezért a BAT az egyes iparágakban nem állandó, hanem időben változó, fejlődő technikai színvonalat határoz meg mércéül.
Munkánk során részletekbe menően vizsgáljuk a tervezett beruházás és az aktuális BREF ajánlások összhangját.
A BBJ – Budapest Business Journal e heti greenbusiness különkiadása a hazai ingatlanszektor esg-megfelelését veszi górcső alá.
2023. július 25-től hatályos a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. Törvény, ami a magánszektorra is vonatkozik.
Az Európai Bizottság 2023. július 31-én elfogadta az ESRS (Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok) első sorozatát.
Töltse ki az alábbi űrlapot, és csapatunk örömmel segít kérdései, észrevételei kapcsán.
