“…a befektetési menedzserek 79%-a úgy véli, hogy az ESG-szempontokat be kell építeni a befektetési döntésekbe.” – Chartered Financial Analyst (CFA) Institute felmérés, 2021.
Bár az üzleti világban könnyű elveszni a rövidítések útvesztőjében, az ESG rövidítésről egyre többet hallani. Ma már alig van olyan szakmai konferencia, ahol ne kerülne szóba. Vállalatvezetőként felmerülhet Önben is a kérdés, hogy miről is szól az ESG valójában. Az ESG egyrészről egy olyan üzleti filozófia, amely kritikus tényező lehet a vállalatok jövőbeni működésében, másrészről egy vállalati stratégia, amit a pénzügyi piacok fokozott figyelemmel kísérnek, harmadrészt pedig egy jelentéstételi keretrendszer, amelyet elsősorban a vállalatok értékelésénél, de az uniós források elosztásánál is alkalmaznak majd. Következésképp, az Ön vállalatának jövőbeli sikere szempontjából is döntő fontosságú lehet.
A környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (Environmental, Social and Governance – ESG) programok az elmúlt évek során szinte minden nagyvállalatnál stratégiai fontosságúvá váltak. A befektetők, a szabályozó hatóságok, a munkavállalók és más érdekelt felek részéről megmutatkozó fokozott figyelem, sőt nyomás, az ESG-t kritikus témává tette az igazgatótanácsokban, aminek az bevezetése, alapvető fontosságúvá vált a szervezetek napi működése során. Ez a blog megvilágítja az ESG fontosságát, és tisztázza a kapcsolódó fogalmakat.
A kezdetek
Talán még emlékszik a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) vagy a Triple Bottom Line (TBL) fogalmakra. Ezeket a kifejezéseket még 1953-ban, illetve 1994-ben alkották meg. Ez idő tájt a vállalatok egyre-másra felismerték, hogy egyszerűen nem tudnak értéket teremteni a helyi közösségekkel való jó kapcsolat nélkül. Felismerték a felelősségüket a jelenlétük által érintett közösségekben – különösen igaz volt ez az olaj-, a gáz-, a bányászati, a mezőgazdasági és a feldolgozóipari ágazatokban.
Látván, hogy a nagyvállalatok gyakorolják a legnagyobb hatást a környezetre és a társadalomra, az ENSZ 2000-ben létrehozta a Global Compact nevű vállalati fenntarthatóságról szóló kezdeményezést. A kezdeményezés mögé számos nemzetközi nagyvállalat felsorakozott, hogy a felelős befektetések új hullámának élére álljanak. Ennek eredményeképpen 2005-ben létrejött a Principles for Responsible Investment (PRI) nevű nemzetközi befektetői hálózat, valamint egy sor egyéb, fenntarthatósági, társadalmi és klímaváltozáshoz kapcsolódó kezdeményezés.
Az “ESG” kifejezést először 2005-ben használta Ivo Knoepfel “Who Cares Wins” című jelentésében. Az ESG-mérőszámok – azaz az érdekeltek számára fontos, nem pénzügyi kockázatok – alapján történő befektetési politika célja, hogy a pénzügyi mérőszámokon túl teljesebb és átláthatóbb képet kapjunk egy vállalat teljesítményéről és hatásairól.
Az elmúlt években a befektetők döntéseik során egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a vállalatok fenntarthatósági teljesítményére. Ennek hatására a nagyvállalatok a nem alapvető üzleti tényezők széles köréről is elkezdtek jelentéseket közzétenni, sőt sokan már hosszú évek óta egyre teljesebb fenntarthatósági jelentéseket készítenek.
Fenntarthatósági és ESG alapfogalmak
Az ESG meghatározása előtt érdemes a fenntarthatóság jelentésével is megismerkedni, mivel sok üzleti vezető és környezetvédelmi szakértő felváltva használja ezeket a fogalmakat. Bizonyos szempontból ennek van értelme, mivel mindkettőnek ugyanaz a célja: a vállalat üzleti gyakorlatának javítása a profit növelése, valamint a befektetők, az ügyfelek és a szabályozó hatóságok kegyeinek elnyerése érdekében.
A fenntarthatóság egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a vállalat minden olyan törekvését, amely a működése során gyakorolt hatásának csökkentésére irányul. A fenntartható vállalkozás egy olyan szervezet, amely minimális negatív hatással, sőt adott esetben potenciálisan pozitív hatással van a globális vagy helyi környezetére, a helyi közösségekre, a társadalomra vagy a gazdaságra. A környezetvédelmen túl a fenntarthatóság jelentheti például jó munkahelyek teremtését, vagy a nemek közötti egyenlőség előmozdítását is.
A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontrendszer értékeli egy vállalat kollektív lelkiismeretét a társadalmi és környezeti hatásai tekintetében. Ez jellemzően egy a vállalat működését kifejező kalkulált pontszám (ESG score). A fenntarthatósági jelentéshez képest az ESG-jelentés konkrétabb és adat vezérelt. Célja a vállalatok napi működésében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése. Más szóval az ESG lehetővé teszi a befektetők és más pénzügyi piaci szereplők számára, hogy nem pénzügyi adatok alapján is értékeljék egy vállalat tevékenységét.
Az ESG három dimenzióra összpontosít (környezeti, társadalmi és irányítási), tehát nem csupán a „zöld” vagy felelős gazdálkodásról van szó. Az ESG a vállalat küldetésének és stratégiájának szerves részét képezi, és a vállalat minden részlegére kiterjed.
Vizsgáljuk meg ezt a három dimenziót külön-külön is.
E, mint Environment – a környezetvédelmi szempont
A környezetvédelmi szempont azt vizsgálja, hogy a vállalat tevékenysége során milyen hatással van a természeti környezetre. Értékeli, hogy a vállalat tevékenységei mennyire fenntarthatóak környezetvédelmi szempontból. A jelentéstétel szempontjából ez a legösszetettebb és leginkább kiforrott pillér.
A környezetvédelmi fejezetben a jelentésnek tartalmaznia kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezést. A jelentésnek ki kell térnie az erőforrás-felhasználással kapcsolatos kérdésekre is, például, hogy a gyártás során milyen arányban használnak új és újrahasznosított anyagokat, illetve hogyan biztosítja a vállalat, hogy a termékeibe épített nyersanyagok visszakerüljenek a gazdaságba, ne pedig a hulladéklerakóba végezzék. Hasonlóképpen, a vállalatoktól elvárják, hogy gondosan gazdálkodjanak a vízkészletekkel. Ezen túlmenően a földhasználati kérdések, mint például az erdőirtás és a biológiai sokféleség is idetartozik. Ebben a fejezetben a vállalatok üzleti tevékenységük pozitív környezeti hatásairól is beszámolnak, ami akár hosszú távú versenyelőnyhöz is vezethet.
S, mint Social – a társadalmi szempont
A társadalmi szempont azt vizsgálja, hogy egy vállalat hogyan kezeli kapcsolatait a munkavállalóival, beszállítóival, ügyfeleivel és a helyi közösségekkel. Elemzi a vállalat társadalmi fenntarthatóságát, például a férfiak és nők arányát a vezetésben vagy az alkalmazottak munkakörülményeit.
A társadalmi fejezetben a vállalatok beszámolnak a humán erőforrással kapcsolatos gyakorlataikról, illetve arról, hogyan gondoskodnak a munkavállalóik fejlődéséről. A termékeik biztonságáról és minőségéről is ebben a fejezetben jelentenek. Beszámolnak a munka-egészségügyi és biztonsági intézkedésekről, a beszállítói láncokkal kapcsolatos témákról, valamint az esetleges etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdésekről is (az ESG-ben gyakran “controversial sourcing”-ként hivatkoznak rá). Bizonyos esetekben a vállalatoktól elvárják a jelentéstételt arról, hogyan biztosítják termékeik és szolgáltatásaik hozzáférhetőségét a hátrányos helyzetű kisebbségek számára.
G, mint Governance – az irányítási szempont
Az irányítási vagy menedzsment szempont azt vizsgálja, hogy a vállalat megfelel-e a társadalmi normáknak, például az elvárt etikus vezetési módszereknek, belső ellenőrzéseknek és jogi garanciáknak, illetve a törvényi előírásoknak. Az irányítási fejezetben jelentett főbb témák a részvényesi jogok, az igazgatótanács sokszínűsége, az igazgatótanács tagjainak javadalmazása, illetve, hogy ezek hogyan illeszkednek a fenntarthatósági célokhoz. Emellett a trösztellenes magatartás és a korrupcióellenes intézkedések is itt kerülnek bemutatásra.
Összegzés
Ahhoz, hogy munkáltatóként vagy márkaként vonzó maradjon, vállalatának is célszerű elkezdeni az ESG-mérőszámai közzétételét, és ezekben lehetőleg jól kell teljesítenie. A vállalat vezetésének kell őrködnie az ESG-ügyek felett, még akkor is, ha az igazgatótanács különböző ügyeket egy vagy több projekt csapatra bíz. Az éves jelentésekben, belső vállalati kommunikációban és a weboldalon közzétett éves fenntarthatósági riportban is be kell számolni a vállalat ESG-célkitűzéseiről és az azok megvalósítására tett erőfeszítésekről.
2021. április 21-én az Európai Bizottság elfogadta a Sustainable Finance Package nevű pénzügyi csomagot, amely magában foglalja a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) irányelv javaslatot. A CSRD megújítja, és jelentősen kibővíti a vállalatok jelentéstételi kötelezettségeit. A kiterjesztett jogszabályi hatály miatt 2024-től már több, mint 50 000 európai vállalatnak kell majd részletes, az ESG-vel kapcsolatos információkat közzétenni.
Nézze meg on-demand webinarunknat, amelyben szakértő kollégáink átfogó képet adnak az ESG jelentéstétel fontosságáról!